Falumúzeum és Tájház - Tápiógyörgye

Falumúzeum és Tájház bemutatása

A falumúzeum épülete a település középpontjában a római katolikus templom melletti oldalon, az általános iskola épületével átellenben fekszik. A ház Gecse Endre plébános györgyei tartózkodása (1875-1892) alatt épült, de építésére vonatkozó bejegyzés a História domusban nem található. A szoba mennyezetét tartó gerendába vésett évszám tanúsága szerint, a katolikus tanítók lakásául szolgáló házat 1883-ban építették. A falubeli hagyomány úgy tartja, hogy községi tulajdonba 1906-1910 között került, Vágány József törvénybíró közreműködésével. Az épület jellegzetessége, hogy két háromosztatú lakóházat építettek egymás végébe, így egyszerre két tanító lakott benne családjával. A lakrészek bejárata az épület két ellentétes, hosszanti oldalán van, a ház jobb oldalán a pitvarból nyíló ajtó előtt györgyei ámbit van, melyet az 1860-as években épült módos parasztházakon figyelhetünk meg.

A falumúzeum alapját az 1977-ben elhunyt Molnár László tanár vetette meg, aki az 1960-as évektől lelkesen gyűjtötte a paraszti élet használati tárgyait. A gyűjteményt az iskola padlásán tárolták, innen kerültek az ép darabok a falumúzeum kiállításába.
A falumúzeum ügyét Varró István tanácselnök magáénak érezte és 1983-ban megnyílt a néprajzi kiállítás, a község anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával.

Három helyiséget mutatunk be, az 1920-as évek állapotában.
Kis Miklós keze nyomán készült a szobában a búboskemence és a konyhában a régi rakott tűzhely rekonstrukciója. A szoba, konyha és pitvar festését Fehér Istvánné Ladányi Anna, györgyei festőasszony végezte, helyi ízlésnek megfelelően. A festés sablonnal, ún. furmával készült a korábban használt festékek alkalmazásával, figyelembe véve az alkalmazott színharmóniát.

A falumúzeum berendezése nagyrészt a század húszas éveinek paraszti lakáskultúráját tükrözi. Néhány szép bútordarab a múlt század második felében készült. Mind a sarok, mind a párhuzamos elrendezés szokásos volt Györgyén, mely utóbbinak egyik lehetőségét a falumúzeumban mutatjuk be. Kiemelkedő bútordarabok a tiszafüredi stílusú festett kanapé és párja, a kemence padkáján látható kiskanapé vagy ücsü. Ugyancsak tiszafüredi bútor a pitvarban a festett tálasfogas, melynek eredeti helye egykor a szobában a kanapé fölött volt, de az 1920-as évekre már kiszorult a szobából. Valószínűleg helyi munka, a század elején készült flóderozott tornyos nyoszolya. A kamrában kapott helyet az emberalakos, vésett díszítésű gömöri ácsolt láda, mely egy korábbi időszakban a szobában szekrényként szolgált.
Századunkban pedig a györgyei gazdasszony farsang háromnapokkor, böjt kezdetén ide zárta be a zsírt és a füstölt sonkát.

A napi kultúra más összetevői mellet a györgyei parasztházak berendezése is számos rokon vonást mutat a szomszédos Jászság lakáskultúrájával.

A falumúzeum kertjében áll a györgyei szőlőkben, a Szőlő úton 1897-ben felállított Szent Orbán szobor. A szobor jobb keze hiányzik és ez nem a véletlen műve. 1936-ban Györgyén májusban elfagyott a szőlő és egy kétségbeesett szőlősgazda bosszút állt Orbánon. A györgyei népnek az állattartás mellett nagyon fontos jövedelemforrása a szőlő volt.

2003 nyarán felújításra került a múzeum épülete. A tetőszerkezetnél komoly csere vált szükségessé - a meglévő erősen korhadt állapotban volt, melynek következtében a teljes tetőszerkezetet új faanyagból kellett átépíteni. A kőműves, asztalos és festői munkák elvégzései, valamint a kiállított tárgyak helyreállítása tette teljessé a felújítást.
A belső felújítási munkálatok irányításában komoly szerepet vállalt Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója, aki hozzáértésével segítette a korhű rekonstrukció lebonyolítását.

A múzeum kiegészült egy új látványossággal; udvari kemence lett felépítve, ami Theisz József helyi lakos munkáját dicséri.